22. rész

Már, vagy negyed órája hallottam a víz csobogását, és volt egy olyan érzésem, hogy még további 15 percet biztosan pancsikol ez a hülye szöszi, ezért úgy döntöttem, hogy fellapozom a telefonkönyvet, és keresek egy taxitársaságot, akik haza tudák fuvarozni ezt a barmot. Én is elvihettem volna, de ez eszem ágában sem volt, tekitve, hogy abból oltári nagy balhé lehetett volna. Így is tartottam attól, hogy Jenn esetleg kiszagol valamit Kimi „görbe estéjével” kapcsolatban, éppen ezért nem akartam tovább fokozni az esetleges botrányt. Ott álldogáltam a folyosón, egy kisebb asztalkára támaszkodva, olvasgatva a telefonkönyvet, mikor éreztem, hogy Kimi karja a derekam köré fonódott. Megremegtek a lábaim, és biztos voltam benne, hogy összeestem volna, ha nem támaszkodom az asztalon.
-Mit csinálsz?-kérdeztem halkan, remegő hanggal. Nem válaszolt semmit, helyette szembe fordított magával. Hála a hosszú zuhanyzásnak, eléggé jól festett.
-Miért kínozzuk magunkat?-nézett mélyen a szemeimbe, miközben a kezei közé fogta az arcomat, és a hüvelykujjával óvatosan cirógatni kezdte a bőrömet.
-Nem értelek!-ráztam meg a fejem, mintha sejtelmem sem lett volna, hogy miről beszél.
-Tudom, hogy te is ugyanannyira kívánsz engem, mint én téged! Semmi értelme annak, hogy utálkozunk, mikor mindketten vágyunk a másikra!-magyarázta szenvedélyesen.
-Nem lehet Kimi!-mondtam elfulló hangon, és oldalra fordítottam a fejem, hogy ne lássa a szemeimben megcsillanó könnycseppeket.
-Miért nem?-nézett rám kérdően.
-Neked feleséged van…, én pedig nem kezdek nős emberrel!-vontam vállat, mintha nem érdekelne a dolog, de az arcomon végigfolyó könnycseppek jól tükrözték, hogy ez nem így van.
-Georgina! Már elmagyaráztam neked, hogy mi már nem jelentünk egymásnak semmit! Olyan, mintha nem is lennénk házasok! Felejtsd el, hogy bármi közünk van egymáshoz, és csak kettőnkkel törődj!-nézett ismét a szemeimbe. Nem bírtam megszólalni, nem voltam képes bármit is mondani, az eszem elvesztette a harcot a szívemmel folytatott csatában.
Letörölte a könnyeimet, majd lassan közelebb hajolt hozzám. Behunytam a szemem, ahogy megéreztem, hogy az ajkai megérintették az enyéimet. Már nem érdekelt, hogy mit teszek, és átadtam magam az érzések elsöprő forgatagának. Picit szétnyitottam az ajkaimat, jelezve számára, hogy újabb szintre léphet. Finoman harapdálni kezdte az alsó ajkam, aminek hatására egy halk nyögés hagyta el a torkomat. Éreztem, hogy belemosolygott a csókunkba, ami közben egyre vadabb, és szenvedélyesebb lett. Percek múlva levegő után kapokodva váltunk szét, én azonban nem bírtam tovább várni, a nyaka köré fontam a karjaimat, és újra, mohón megcsókoltam, közben a szobám felé húzva őt. Az inge alá csúsztattam a kezem, és simogatni kezdtem a hátát, míg ő az ajkaival ezúttal a nyakamat vette kezelésbe. Lassan, de biztosan haladtunk a hálóm felé, de ott előtte megtorpantunk, és Kimi nekinyomott az ajtónak, majd az egyik lábamat a derekára húzta, és lassú, érzéki mozdulatokkal cirógatta a combom. Az ujjai egyre feljebb vándoroltak, és egy kéjes sóhajjal adtam tudtára, hogy élvezem amit csinál. Lecsúsztattam róla a fölöslegessé vált inget, és pici csókokkal babusgattam az izmos felsőtestét. Nem bírtam ellenállni, végighúztam a kezemet a gerincén, és örömmel vettem tudomásul, hogy beleremegett az érintésembe.
-Megőrülök érted!-suttogta buján a fülembe, aztán hirtelen a karjaiba kapott, és bevitt a szobába. Ráfektetett az ágyra, és előről kezdett mindent. Végigcsókolta a kulcscsontomat, majd a melleimet is kezelésbe vette, és közben az ujjai önálló életet élve az alsóbb régiókban kalandoztak. Lassú, érzéki mozdulatokkal megszabadítottuk egymást a fölöslegessá vált ruhadaraboktól, és újra felfedeztük a másik testét. Végre aztán Kimi nem húzta tovább az időt, óvatosan belém hatolt, és lassan mozogni kezdett bennem. Ismét felnyögtem, és az ujjaimmal végigszántottam a hátán. Érezte, hogy ettől többre van szükségünk, ezért gyorsabb tempót kezdett diktálni, és ismét elkezdte csókolgatni a melleimet. Többször is végigszáguldottak a testemen a gyönyör kisebb szikrái, azonban teljesen elsöprő, és magával ragadó csak akkor lett, mikor Kimi egy határozott lökéssel mindkettőnket a csúcsra juttatott. Óvatosan megcsókolt, aztán lihegve hanyatlott mellém az ágyra. A mellkasára hajtottam a fejem, és a mutatóujjammal végigrajzoltam a bal alkarját díszítő „Iceman” felirat minden kis cikornyáját.
-Szép munka!-mondtam halkan, és felnéztem, hogy láthassam az arcát. Elmosolyodott, de nem válaszolt semmit, csak tovább simogatta a hátam, és belecsókolt a nyakamba.
-Fantasztikus volt!-suttogta a fülembe, és éreztem a hangján, hogy ő ismét tettre kész lenne.
-Szerintem is!-bólintottam lassan, majd egy lágy csókot leheltem a hasára, és újra visszahajtottam oda a fejem. Hosszú percekig gondolkodtam, aztán egyszercsak úgy éreztem, hogy már nem a szenvedély, és a vágy az az érzés, ami eluralkodik a testemen, sokkal inkább valami….valami egészen más. Magamhoz fogtam a takarómat, és felültem az ágyban.
-Mi a baj?-kérdezte aggódva Kimi, és fürkésző tekintettel nézett rám.
-Haza kellene menned……