Mielőtt még összeestem volna, sikerült megkapaszkodnom az ülőgarnitúra karzatjában, csak az volt a baj, hogy még odabicegni se tudtam a folyamatosan, megállás nélkül csorgó vér miatt.
-Rose! Jól vagy? Mi történt?-futott oda végszóra a párom.-Te vérzel!-mondta ijedten.
-Azt hiszem egy üvegdarab elvágta a talpam!-nyögtem ki nagynehezen, és még mindig kapaszkodva ácsingóztam ott, nem mertem elengedni a karfát, mert attól féltem, hogy cserbenhagynának a lábaim.
-Irtózatosan sápadt az arcod! Rosszul vagy?-kérdezte riadtan.
-Nem bírom a vért!-szólaltam meg elfulló hangon.
-Ülj le szépen!-vezetett oda a kanapé ülésre is alkmasmas részéhez, majd elsietett, valószínűleg valami kötszerféleségért.
-Mi a jó eget csináltál Kedvesem?-rohant oda hozzám Mrs. Räikkönen, és sopánkodva fogta a a fejét.
-Összetört egy pohár, és sikerült megtalálnom az egyik elszóródott darabját!-közöltem vele még mindig kábán, aztán akaratlanul is a lábamra pillantottam, és mégszörnyebben kezdtem érezni magam, ahogy megláttam a taposón elterülő nagyobbacska tócsát.
-A fenébe! Semmit nem találtam, csak ezt a nyamvadt gézdarabot, de ezzel sokra nem megyünk!-dühöngött Kimi, és közben leguggolt elém, hogy rá tudja helyezni azt a talpamon tátongó sebre.
-Nem a konyhaszekrénybe tetted véletlenül? Éppen a múltkor szedtél elő onnan valami ragtapaszt!-adott egy tippet fiának Paula.
-Igazad van Anya!-bólintott.-De nem rohangálunk ide-oda…kapaszkodj nyakamba!-nézett rám komolyan, majd se szó se beszéd a karjaiba kapott, és a konyha felé száguldott velem.
Az összes széket csatasorba állítottuk, így az asztalon kívül más, elfogadható ülőalkalmatosságot nem találtunk…..
-Ez az! Megvan!-kiáltott fel, miután előkotort a szekrény mélyéről egy egézsségügyi dobozt.
-Remélem tűt nem tartotok benne, mert akkor biztos, hogy elájulok!-ironizáltam egy kicsit.
-Nyugi!-mosolygott rám biztatóan, majd egy vizes rongyot megfogva odatérdelt elém.
-Ááhh, ez nagyon fáj!-szisszentem fel, ahogy megérintette a sebet.
-De ez csak víz! Még nem is fertőtlenítettem!-közölte a dolgok pillanatnyni állását, ami egy cseppet sem nyugtatott meg.-Elég csúnya! Talán jobb lenne, ha bevinnélek a kórházba…-vetette fel egy kicsit elgondolkodva.
-Ne! Azt nem akarom! Nem lesz semmi baj!-ágáltam a dolog ellen.-Folytasd, és inkább csendben maradok!-biztosítottam róla, és a továbbiakban kitartóan próbáltam elviselni a fájdalmat, ami mindig belenyillalt a lábamba, akárhányszor hozzáért valami.
-Kész vagy! Remélem nem fog átvérezni!-egyenesedett fel, miután összeszedte a földön heverő vackokat, amikkel az előbb még a lábamat kezelgette.
-Azt én is!-húztam el a számat.
-Rose! Mi van veled?-viharzott be hirtelen Kriisti a konyhába.-Már bocs, de elég pocsékul festesz!-nézett végig rajtam.
-Köszi!-grimaszoltam.-Nem tehetek róla, de rosszul vagyok, ha vért látok, még akkoris, ha a sajátomat!-tettem hozzá.
-Ne aggódj, a nappaliban már nem fogsz vele találkozni! Eltűntettük onnan!-mosolygott rám.
-Óhh! Földre szállt angyalok! Köszönöm!-néztem rá hálás szemekkel.
-Ugyanmár!-legyintett.-Megyek, leadom a drótot, hogy a sógorom már helyre rakott téged!-vigyorgott, majd kisétált a helyiségből.
-Tessék! Idd meg!-nyomott a kezembe Kimi egy poharat.
-Ez mi?-néztem rá gyanúsan a színtelen italra.
-60 %-os vodka!-vágta rá egyből.-Na vajon mi?-tette fel a nagy kérdést egy kis hatásszünet után.
-Tequila?-hecceltem vele egy kicsit.
-Segítek! Csupán lehűtött buborékmentes ásványvíz!-grimaszolt.
-Köszi Édesem! Jó, hogy felvilágosítottál!-küldtem felé egy bájvigyort, és belekortyoltam a tökéletesen kielemzett vízbe.
-Jobban érzed magad?-kérdezte elém állva.
-Nem!-válaszoltam fapofával.
-Mi a baj? Fáj a lábad? Szédülsz? Hányingered van?-sorolta a kérdéseket.
-Hiányom van!-jelentettem ki.
-Mit szeretnél?-húzta fel az egyik szemöldökét.
-Csókot…-kacérkodtam megrebegtetve a szempilláimat. Attól nem kellett tartani, hogy nem lendül akcióba. Ahogy kimondtam a szót, ottermett előttem, és a kezeit a combjaimra helyezte, én pedig a dereka köré fontam a lábaimat. Közelebb hajolt, hogy megcsókoljon, azonban a kezemet a mellkasára téve, megállítottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése